2014. március 17., hétfő

D+15 Buran

Ezúttal nem az űrsiklóról van szó, hanem a szó jelentéséről: hóvihar. Reggel kinézve az ablakon fújta a szél a havat, és estére 2-3 centiméter hó lepte az utcákat. Egész nap idebent voltam, mert előkészítettem a másnapi főznivalót, és tanulni is kellett, legalábbis készülni az órákra. Hétfőn általános orosz van, és sok a házi. Már tegnap is érezhető volt az időjárás-változás, nagyon bolond szél fújt. Mostanában (szerdáig) nem megyek az Asanba, maximum a saurmásig, mert ott van pirozski is, ha valami friss kajára vágyom, és ki szeretnék menni az épületből. Most inkább haladni szeretnék az anyaggal. Minden elő van készítve a főzéshez. Igazából ma akartam nekiugrani a mustáros csirkének, de több okból megakadt a folyamat: nem olvadt ki a csirke, a mustár (bár az van ráírva) inkább rohadt csípős torma, nincs elég ivóvizem (a kolibolt zárva volt), sem gyümölcslevem a szakácsnak, és a konyha tele volt arabbal, amikor menni akartam. Úgyhogy inkább csak sárgarépát pucoltam, vagdostam, hagymát aprítottam, és imádkoztam a csirkéhez, hogy holnap délutánra olvadjon ki, és ne romoljon meg (3-4 napos szegényke). Ezek önmagukban is mutatványok ilyen körülmények között. Közben még egy süldőcsótányt is a pokolra küldtem a lefolyón keresztül. Van pár darab krumplim, amit az egyszerűség kedvéért inkább a héjában fogok megfőzni valamikor. Még van 5 zacskó rizsem. Mire elfogy biztos megunom, jó lesz majd valamikor tésztát is venni. Megkóstoltam a sajtot, kb. trappista íze van, ami jó. Felszeleteltem, és betettem a fagyasztóba otthoni szokás szerint. Nekem ne penészesedjen be. A csirkéhez, ami nem biztos, hogy mustáros lesz vegyes zöldség köretet szeretnék csinálni, ezért vettem kukoricakonzervet is.
Ezekről az arabokról még annyit érdemes tudni, hogy gyakran énekelnek ilyen tipikus – utoljára a „Sólyom végveszélyben” című filmben hallott - Allah énekeket, amitől borsódzik a hátam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése