Mint látható, manapság ilyen villámhírekre van csak időm. Ez azért van, mert az utolsó napokat élem itt az intézetben, már közel a szabadulás...őő az utazás. De innét művészet lelépni. Kaptunk egy papírt, amire gyűjtögetni kell a pecséteket különféle intézeti szervektől, hogy nincs tartozásom, nem loptam el a rozsdás, vízköves, megszakadt vízcsapot, stb. De a következő napokban mindent elintézek. Több ezer fotó vár rám, hogy feldolgozzam őket. Ezt valószínűleg már csak otthon tudom megtenni, ezért a blog írását is otthon folytatom/fejezem be mintegy terápiaként, hogy fokozatosan vissza tudjak illeszkedni a társadalomba.
Addig is folytatom a városnézést, fényképezgetést, mert még bőven van mit. Nem marad el semmi, mindenről be fogok majd számolni, de értelemszerűen most fontosabb az, hogy a városban legyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése